Péter egy hűvös, ködös, délutánján várakozott a Keleti pályaudvar épületének árnyékában.

Peter was waiting in the shadow of the building of Keleti train station on a cool, foggy afternoon.

A fiú csillogó fekete haját a korai őszi szél viccesen fésülte.

The boy's shiny black hair was comically styled by the early autumn wind.

Péter szeme elmerült a térképében, amíg erőteljesen próbálta megérti az utcák kusza kavalkádját.

Peter's eyes were immersed in his map as he tried hard to make sense of the chaotic maze of streets.

Elképzelte, hogy tele van gumibotos iránytűvel, de a valóság inkább az volt, hogy még egy térképpel a kezében is képtelen volt eligazodni ebben a hatalmas városban.

He imagined himself equipped with a rubber compass, but in reality, even with a map in his hand, he couldn't navigate this vast city.

Mindig is gondja volt a tér- és irányérzékeléssel.

He had always struggled with spatial awareness and direction.

Azt hitte, egyszerű lesz útba igazítani magát Budapest szívében.

He thought it would be easy to find his way in the heart of Budapest.

A Margit híd felé indult, de a Dózsa György úton találta magát.

He headed towards Margaret Bridge but found himself on Dózsa György Street.

Úgy döntött, megáll és megint előkapja a térképet.

He decided to stop and take out the map again.

De a térkép össze-vissza vonalai és szövege csak tovább növelte a zavart.

But the jumbled lines and text on the map only increased his confusion.

Már csuklott a nevetéstől, olyan viccesnek találta a helyzetet.

He was already on the verge of laughter, finding the situation so funny.

Aztán a térképe fölött függő szemüvegén át egy szobrot pillantott meg.

Then, through his hanging glasses, he spotted a statue above his map.

A szobor egy oroszlánt ábrázolt, amint sasokat fürkészett a szeme fölött árnyékparkapcsoló zárójellel.

The statue depicted a lion, its eyes gazing at the eagles above, connected by parentheses.

Péter a térképét az oroszlánhoz forgatta, de nem találta az utat sem a Hősök terén, sem a Városligetben.

Peter turned his map towards the lion but couldn't find the way to Heroes' Square or City Park.

Megcsapta a grillcsirke illata.

The smell of grilled chicken filled the air.

A gyomra korogni kezdett.

His stomach growled.

A térkép mellett ott volt a telefonja is a kezében, a Google térképpel, de valahogy túl büszke volt arra, hogy használja.

Alongside the map, his phone was in his hand, with the Google Maps app, but he was somehow too proud to use it.

Próbált gondolkodni, a térkép alatt ott volt a pulóverje csuklóján a piros almalogó.

He tried to think, and beneath the map, the red apple logo was on his sweater's sleeve.

Szeretett volna nevetni a helyzetén, de túl éhes volt ahhoz.

He wanted to laugh at his predicament, but he was too hungry for that.

Így aztán Péter megadta magát, bekapcsolta a Google-e térképet, és néhány perc múlva ott is volt az előtte álló ízletes grillcsirke.

So Peter gave in, turned on his Google Maps, and a few minutes later, he was at the delicious grilled chicken in front of him.

"Na mindegy", gondolta magában.

"Oh well," he thought to himself.

"Legalább nem éhezem tovább, még ha egy kicsit hülyén is érzem magam miatta.

"At least I won't go hungry anymore, even if I feel a bit silly about it.

Majd holnap újra megpróbálom leküzdeni a labirintust.

I'll try to conquer the labyrinth again tomorrow."

"Budapest szárnyán ejtőernyős módon szállt le, de most talán a földön is találta magát.

Peter had parachuted down on the wings of Budapest, but now perhaps he found himself on the ground.

Péter tudta, hogy van egy irányérzéke másokhoz képest, de ez a történet csak megerősítette.

He knew he had a different sense of direction compared to others, and this story only confirmed that.

Nem számít, mennyire viccesen vagy nevetségesen is érzi magát néha, mindig van egy módszer a célhoz való eljutásra, még ha valaki úgy is érzi, hogy nincs.

No matter how funny or ridiculous he sometimes felt, there was always a way to reach the destination, even if someone felt they couldn't.

S reméljük, mindenki, aki ezt a történetet olvassa, magával viheti ezt az egyszerű üzenetet.

And we hope that everyone who reads this story can take this simple message with them.

Csak azért, mert valamely dolgot nehezebb megtenni, nem jelenti azt, hogy lehetetlen azt megtenni.

Just because something is harder to do doesn't mean it is impossible to do.

Csak talán egy különleges eszközre van szükség, mint egy okostelefonra.

It might just require a special tool, like a smartphone.