Megragadóan naplementés alkonyat volt, Budapest szívében.

It was a captivating sunset evening in the heart of Budapest.

Attila épp a Dunaparton sétált, s a látvány elkapta a lelkét.

Attila was strolling along the Danube riverbank when the sight captured his soul.

A hegyek hátul, az épületek világítása előtt, a hajók hullámokat okoztak a vízben.

The mountains in the background, in front of the illuminated buildings, and the boats creating waves in the water.

Hirtelen, Zsuzsannára gondolt.

Suddenly, he thought of Zsuzsanna.

Az állomáson feudáltak, amit Attila soha nem felejtett el.

They had met at the train station, an encounter Attila would never forget.

Mindegy is, Zsuzsanna a társa volt ezen a vakon átvezetett kalandon.

But it didn't matter, Zsuzsanna was his companion on this blindly led adventure.

A sétány véget ért, és a Nagycsarnok elé értek.

The promenade ended, and they arrived in front of the Great Market Hall.

A csarnok varázslatos volt, mindenféle ínycsiklandozó illatokkal.

The hall was enchanting, filled with all sorts of tempting smells.

Attila egy éttermi stand felé vette az irányt, hogy vacsorát rendeljen.

Attila headed towards a restaurant stall to order dinner.

Valami egzotikust szeretett volna kipróbálni, de az étlapot áttanulmányozva bizonytalan lett.

He wanted to try something exotic, but as he studied the menu, he became uncertain.

A legkevésbé sem akart butának tűnni, Zsuzsanna jelenlétében.

He didn't want to appear foolish in Zsuzsanna's presence.

Végül, egy merész döntést hozott, és kijelölt egy tételt az étlapon, aminek a nevét nem csak hogy ki nem tudta mondani, de még azt sem tudta, mi lehet az.

In the end, he made a bold decision and pointed at an item on the menu whose name he couldn't pronounce, let alone know what it was.

A szakács már a tűzhelynél állt, amikor Attila megrendelte a kiszemelt ételt.

The chef was already at the stove when Attila ordered the chosen dish.

A szakács pár perccel később mosolyogva hozta neki az ételt.

A few minutes later, the chef brought him the food, smiling.

Attila idegesen elismerően nézett rá.

Attila looked at it nervously, acknowledging it.

Remélte, hogy nem fog kibukni a vacsora alatt.

He hoped he wouldn't embarrass himself during the meal.

Szorgosan evett, anélkül, hogy a szemében látszott volna, hogy fogalma sincs, mit eszik.

He ate diligently, without showing in his eyes that he had no idea what he was eating.

Zsuzsanna érezte a feszültségét, de a humorérzékéből adódóan, kidolgozott egy tervet, hogy megnevettesse Attilát.

Zsuzsanna sensed his tension but, due to her sense of humor, she devised a plan to make Attila laugh.

"Attila, te mindig is szereted az új kihívásokat, nem igaz?

"Attila, you always love new challenges, don't you?"

" A kérdésre Attila bólintott, mialatt harapott egy darabot az ismeretlen ételből.

Attila nodded in response while taking a bite of the unknown food.

Zsuzsanna röhögött, "Ez a Tejberizs, egy népszerű magyar desszert!

Zsuzsanna laughed, "This is Tejberizs, a popular Hungarian dessert!"

" Attila csak nézett, majd ő is nevetni kezdett.

Attila just stared, then started laughing too.

Az volt, hogy nem gondolta, desszertet rendelt vacsorára.

It turns out he had ordered a dessert for dinner.

De legalább Zsuzsanna majd beszélhet arról, hogy mindig is édesen látta őt.

But at least Zsuzsanna will be able to say that she always saw him sweetly.

A történet ezen szép ponton befejeződik.

The story concludes at this beautiful point.

Attila vidáman nevetett a saját délibábos hibáján, és tanult valamit a magyar ételekről, valamint a bátorságáról, hogy új dolgokat kóstoljon.

Attila laughed joyfully at his own daydreaming mistake and learned something about Hungarian cuisine and his courage to try new things.

Végül is, a legfontosabb dolog az volt, hogy élvezték az élményt, és részesei voltak ezeknek az ártalmatlannak tűnő kalandoknak.

After all, the most important thing was that they enjoyed the experience and were part of these seemingly harmless adventures.

A vacsora után ők ketten tovább tartották a sétát a csodaszép Budapest városában, ahol még sok kaland várta őket.

After dinner, the two continued their walk in the beautiful city of Budapest, where many more adventures awaited them.

És mint mindig, volt mit mesélniük a barátaiknak a következő hozzájuk látogató alkalomra.

And as always, they had stories to tell their friends on their next visit.