A napfényben úszó Budapesti utcák, ahol villamosok csilingelése vegyül a hétköznapi forgatag zajával, hitessek el minden jövevényt, hogy olyan nyelvet beszélnek itt, ami linguisztikai csoda.

Sun-drenched streets of Budapest, where the jingle of trams mingles with the hustle and bustle of everyday life, convince every newcomer that they speak a language here that is a linguistic marvel.

Az A38 hajó éppen szelte a Duna hullámain, az emberek pedig örömködtek e festői látványban.

The A38 ship was cutting through the waves of the Danube, and people were rejoicing in this picturesque sight.

Ezen a napon, azon a hajón, valami furcsa dolog történt – és ennek köze volt Ádámhoz.

On this day, on that ship, something strange happened - and it involved Ádám.

Ádám, az új fiú a városban, nem volt rutinos illető, de még kevésbé volt képzett a magyar nyelv kézzelfoghatóan bonyolult akadályában.

Ádám, the new guy in town, was not an experienced person, but even less so was he skilled in the tangible complexities of the Hungarian language.

Egy naiv lelkesedéssel övezett friss Budapestlakóként elszánta magát, hogy belemerüljen a helyi kultúrába, és mi lenne jobb kezdésnek, mint a nyelv elsajátítása.

With a naive enthusiasm, as a fresh Budapest dweller, he resolved to immerse himself in the local culture, and what better start than mastering the language.

Ádám középpontba került, a tetején egy bájos magyar lány, Anna, rajta tartotta a szemét. "Hé, próbáld ki a nyelvtudásodat!" - kérte Anna, aki nem tudta, milyen kalapácsra készül ütni.

Ádám was in the spotlight, with a charming Hungarian girl, Anna, keeping her eyes on him. "Hey, try out your language skills!" Anna requested, not knowing what hammer she was about to strike.

Ádám beleegyezett, arca elpirult, és összevonta a szemöldökét, miközben összpontosított a szavakra, amelyeket elsajátított. "Jó reggelt, szép hölgyem. Szeretem a libanoni csirke..." – mondta a fiú.

Ádám agreed, his face blushing, and his eyebrows furrowing as he focused on the words he had learned. "Good morning, beautiful lady. I love Lebanese chicken..." the boy said.

De a szó, amit csirke helyett használt, olyan szó volt, ami teljesen más értelmet adott a mondatnak; és miután a szavak Budapest hűs esti légkörében elszálltak, Ádám követte őket egy hosszú, kínos csenddel.

But the word he used instead of chicken gave a completely different meaning to the sentence; and as the words drifted away into the cool evening atmosphere of Budapest, Ádám followed them with a long, awkward silence.

A csendet hamarosan feltörte egy harsogó nevetés. Mindenki hajó fedélzetén nevetett, csak Ádám volt az, aki nem ismerte a fingóvicceket.

The silence was soon broken by uproarious laughter. Everyone on the ship laughed, except for Ádám, who did not know the fart jokes.

S miután megértette, - mert Anna kedvesen elmagyarázta a hibát, - ő is csatlakozott a hajó nevetéséhez. Aznap este elhatározta, hogy soha többé nem ejti rosszul a csirke szót.

And after understanding, because Anna kindly explained the mistake, he also joined in the laughter on the ship. That evening, he decided to never mispronounce the word chicken again.

Ádám legyen tanulságunk arra, hogy ha valaki vállalkozik egy olyan kalandra, hogy új nyelvet tanul, előbb-utóbb bele fog futni egy olyan helyzetbe, ahol hozzá hasonlóan nevetséges jelenetbe keveredik.

Let Ádám be a lesson to us that if someone embarks on the adventure of learning a new language, sooner or later they will find themselves in a situation where they, like him, get involved in a ridiculous scene.

De az ilyen események teszik az utazást, a tanulást érdekessé.

But it is such events that make the journey, the learning, interesting.

Budapest pedig mindig emlékeztetni fogja Ádámot arra, hogy a "csirke" szót soha nem szabad elrontani.

And Budapest will always remind Ádám that the word "csirke" should never be mispronounced.

Ádám története emlékeztetett minket arra is, hogy minden nevetés mögött egy történet van.

Ádám's story also reminded us that behind every laughter, there is a story.

Egyedi, különös és néha... libanoni.

Unique, peculiar, and sometimes... Lebanese.