A nyári nap sugarai ragyogtak az ódon, mégis bájos középiskola udvarán.

The summer sun's rays shone brightly on the courtyard of the old yet charming high school.

Virágok nyíltak mindenhol, és a végzős diákok az utolsó hetek nyüzsgő izgalmát élték.

Flowers bloomed everywhere, and the graduating students were living through the bustling excitement of their final weeks.

Az iskola épülete mellett egy padon ült Eszter, kezében egy füzet, amit szorosan tartott.

Sitting on a bench next to the school building was Eszter, holding a notebook tightly in her hands.

Bence, a suli focicsapatának kapitánya, a pálya felé sétált, és minden lány mosolygott rá, ahogy elment mellettük.

Bence, the captain of the school’s soccer team, walked toward the field, and every girl smiled at him as he passed by.

Eszter gyomrában pillangók repkedtek.

Butterflies fluttered in Eszter's stomach.

Eszter csendes, szerény lány volt, aki mindig könyvekbe temetkezett.

Eszter was a quiet, modest girl who always buried herself in books.

Nagyon szerette az irodalmat, és a szívében titkos érzéseket táplált Bence iránt.

She loved literature deeply and harbored secret feelings for Bence.

Aggódott azonban, hogy Bence esetleg elutasítja őt, és hogy a fiúnak túl népszerű, hogy észrevegye őt.

However, she worried that Bence might reject her and that he was too popular to notice her.

Pedig ő mindig figyelte Bencét, amikor a fiú mosolygott, nevetett, vagy éppen gólt rúgott a pályán.

Yet she always watched Bence, whether he was smiling, laughing, or scoring goals on the field.

Egy nap, amikor az iskola vége közeledett, Eszter elhatározta, hogy kockáztat.

One day, as the school year’s end approached, Eszter decided to take a risk.

Írt egy hosszú, őszinte levelet, amelyben kifejezte az érzéseit.

She wrote a long, sincere letter expressing her feelings.

Azon tűnődött, hogy vajon személyesen adja-e át a levelet, vagy hagyja anonim módon.

She wondered whether to give him the letter in person or leave it anonymously.

Végül úgy döntött, hogy nem rejtegeti tovább az érzéseit.

In the end, she decided not to hide her feelings any longer.

Eljött a nap, amikor az iskola rendezvényt tartott az udvaron.

The day came when the school held an event in the courtyard.

Eszter torkában dobogott a szíve, miközben Bence felé tartott.

Eszter's heart pounded in her throat as she walked toward Bence.

Kezében szorongatta a levelet, és próbált elég bátorságot gyűjteni.

Clutching the letter in her hand, she tried to muster enough courage.

Bence éppen a barátaival beszélgetett, amikor Eszter megszólította őt.

Bence was talking with his friends when Eszter spoke to him.

- Szia, Bence! – mondta halkan, de határozottan.

“Hi, Bence!” she said quietly but firmly.

Bence ránézett és elmosolyodott.

Bence looked at her and smiled.

- Szia, Eszter! Mit szeretnél? – kérdezte kedvesen.

“Hi, Eszter! What do you need?” he asked kindly.

- Van egy levél... egy levél neked. – Eszter keze remegett, de átadta a papírlapot Bencének.

“I have a letter... a letter for you.” Eszter's hand trembled as she handed the sheet of paper to Bence.

Bence vállat vont, és azonnal elkezdte olvasni a levelet, miközben Eszter ott állt előtte, alig lélegzett.

Bence shrugged and immediately began reading the letter while Eszter stood in front of him, barely breathing.

Ahogy a fiú olvasott, arca először meglepett, majd lágyabbá és megértőbbé vált.

As he read, his face first showed surprise, then became softer and more understanding.

Felnézett Eszterre.

He looked up at Eszter.

- Eszter, ez nagyon kedves tőled. – mondta Bence, és egy lépést közelebb lépett hozzá.

“Eszter, this is very sweet of you,” Bence said, stepping closer to her.

- Igazából... én is szerettem volna mondani valamit.

“Actually... I wanted to tell you something as well.

Te mindig olyan különleges voltál számomra. – Eszter szíve hevesen vert, de most már az örömtől.

You have always been special to me.” Eszter's heart beat wildly, but now with joy.

Bence megfogta Eszter kezét, és mosolyogva folytatta. – Szeretnék jobban megismerni téged.

Bence took Eszter's hand and continued with a smile, “I would like to get to know you better.”

Eszter arcát elöntötte a boldogság.

Eszter’s face filled with happiness.

Megtanulta, hogy néha kockáztatni kell, és hogy az őszinte érzések megosztása mindig megéri.

She learned that sometimes you need to take risks and that sharing honest feelings is always worth it.

Ahogy az iskolaudvar nyüzsgött a nyári napsütésben, egy új barátság és lehet talán szerelem is kibontakozott közte és Bence között.

As the schoolyard buzzed in the summer sunshine, a new friendship and perhaps even love began to blossom between her and Bence.

Vége.

The End.