A nagy, régi épület árnyékot vetett a forró nyári napra.

The large, old building cast a shadow over the hot summer day.

Ez a Budapesti bentlakásos iskola volt, ahol Eszter érezte a magányt és a küzdelmet.

This was the boarding school in Budapest where Eszter felt loneliness and struggle.

Távol volt a családjától és barátaitól, de szívében elhatározta, hogy erős lesz.

She was far from her family and friends, but she resolved in her heart to be strong.

Eszter tizenöt éves volt.

Eszter was fifteen years old.

Már reggel óta a könyvtárban ült, ahol a régi könyvek illata és a csend nyugtató hatással volt rá.

She had been sitting in the library since morning, where the smell of old books and the silence had a calming effect on her.

Az ablakokon át beszűrődő fény éles csíkokat vetett a padlóra.

The light filtering through the windows cast sharp lines on the floor.

Eszter az asztalnál ült és egy könyvet olvasott, amikor hirtelen érezte a mellkasában azt a szorító érzést.

Eszter was sitting at the table reading a book when she suddenly felt that tightness in her chest.

Tudta, mi következik.

She knew what was coming next.

Asztma rohama volt.

It was an asthma attack.

Eszter mélyen beszívta a levegőt, de csak kapkodva kapott oxigént.

Eszter took a deep breath, but could only gasp for air.

Az inhalálója a szobájában maradt, a kollégium másik felén.

Her inhaler was in her room, on the other side of the dormitory.

Az arcán megjelent az aggodalom.

Worry appeared on her face.

Mit tegyen most?

What should she do now?

Felállt és az ajtó felé nézett.

She stood up and looked towards the door.

Ha megpróbálna futni, az állapota talán rosszabbodna, de nem volt más választása.

If she tried to run, her condition might worsen, but she had no other choice.

Kirohant a könyvtárból.

She dashed out of the library.

Az iskola folyosói hosszúak és kacskaringósak voltak.

The school's corridors were long and winding.

A forróság elviselhetetlen volt.

The heat was unbearable.

Eszter minden lépésénél úgy érezte, hogy a levegő súlyosabbá és melegebbé válik.

With every step, Eszter felt the air become heavier and hotter.

A légzése egyre nehezebb lett, de az elhatározás, hogy bebizonyítja az erejét, hajtotta őt tovább.

Her breathing became increasingly difficult, but her resolution to prove her strength drove her onward.

Ahogy a lépcsőházhoz ért, megbotlott és a falnak támaszkodott.

When she reached the staircase, she stumbled and leaned against the wall.

Ekkor egy tanár, Kovács tanár úr, éppen arra járt.

Just then, a teacher, Mr. Kovács, was passing by.

Azonnal észrevette Eszter állapotát, és segítette őt a kollégiumi szobájába.

He immediately noticed Eszter's condition and helped her to her dorm room.

Eszter szinte összeesett, amikor végre a dohányos dobozából elővette az inhalálót.

Eszter nearly collapsed when she finally took her inhaler from her smoky box.

Azonnal magához vette, és néhány nagy lélegzetvétel után kezdett jobban érezni magát.

She quickly used it, and after a few deep breaths, she began to feel better.

A tanár úr kísérte őt az iskolai nővérhez.

The teacher accompanied her to the school nurse.

A nővér gyorsan és szakszerűen ellátta Esztert.

The nurse quickly and expertly attended to Eszter.

Amikor később visszatért a szobájába, érezte, hogy sok diák figyeli őt.

When she later returned to her room, she felt many students watching her.

De nem a sajnálat tükröződött az arcukon, hanem a tisztelet.

But their faces did not show pity; instead, they reflected respect.

Ezután Eszter kezdett megnyílni a diáktársai felé.

After this, Eszter began to open up to her fellow students.

Elfogadta, hogy a sebezhetőség nem jelent gyengeséget.

She accepted that vulnerability does not mean weakness.

Az új barátai tisztelték őt kitartásáért és bátorságáért.

Her new friends respected her for her perseverance and courage.

A magány lassan kezdett eltűnni, és új érzések léptek a helyébe: erő, önbizalom és közösség.

The loneliness slowly started to fade, replaced by new feelings: strength, confidence, and community.