A hideg őszi szél söpört végig az Andrássy úton, a falevelek a járdán kavarogtak.

The cold autumn wind swept through Andrássy Avenue, swirling the leaves on the sidewalk.

Áron tétován nézett körül.

Áron looked around hesitantly.

Felnézett a gyönyörű, sárgán és vörösen pompázó fákkal szegélyezett útra.

He gazed up at the beautiful road lined with trees blazing in yellow and red.

Az ősz csodás színekkel világította meg a várost.

Autumn illuminated the city with its stunning colors.

De ma ez nem tudta elterelni a figyelmét.

But today, this couldn't distract him.

Áron tudta, hogy ma kell beszélnie Eszterrel.

Áron knew that he had to speak with Eszter today.

Az órája mutatta: már csak pár óra maradt, mielőtt Eszter a repülőtérre indulna.

His watch showed there were only a few hours left before Eszter would head to the airport.

Áron félt.

Áron was afraid.

Mi van, ha Eszter máshogy látja majd?

What if Eszter saw things differently?

Mi van, ha tönkreteszi a barátságukat?

What if it ruined their friendship?

De nem tudott tovább hallgatni.

But he couldn't stay silent any longer.

Eszter már régóta tervezte, hogy külföldre költözik.

Eszter had long planned to move abroad.

Mindig is szerette az új kalandokat.

She always loved new adventures.

Izgatott volt, hogy új életet kezdhet egy másik országban.

She was excited to start a new life in another country.

Az ő nevetése is, a sötét hajával meg a nagy kék szemével együtt, csak fokozta Áron érzéseit.

Her laughter, along with her dark hair and big blue eyes, only intensified Áron's feelings.

Találkoztak egy kávézó előtt az Andrássy úton.

They met in front of a café on Andrássy Avenue.

Eszter már ott állt, meleg sálat tekerve a nyaka köré.

Eszter was already standing there, with a warm scarf wrapped around her neck.

Arcán széles mosollyal köszönt Áronnak.

She greeted Áron with a wide smile on her face.

Áron mély levegőt vett.

Áron took a deep breath.

Tudta, most jött el a pillanat.

He knew the moment had come.

"Szervusz, Áron!

"Hello, Áron!

Jöttél elköszönni?

Did you come to say goodbye?"

" kérdezte Eszter mosolygósan.

Eszter asked with a smile.

"Igen, de van valami fontos, amit el kell mondanom" - mondta Áron kissé remegő hangon.

"Yes, but there's something important I need to tell you," Áron said with a slightly trembling voice.

"Mi az?

"What is it?"

" kérdezte Eszter kíváncsian, figyelmesen tekintette rá.

Eszter asked curiously, looking at him attentively.

Áron érezte, hogy a szíve egyre gyorsabban ver.

Áron felt his heart beating faster.

"Eszter, már régóta titkolok valamit előtted.

"Eszter, I've been hiding something from you for a long time.

Nem szeretném, ha elmennél anélkül, hogy tudnád.

I don't want you to leave without knowing."

"Eszter elhallgatott, komolyabb arcot öltött, és várta, mit fog mondani Áron.

Eszter fell silent, her expression growing more serious as she waited for Áron to speak.

"Én.

"I...

én szeretlek.

I love you.

Már régóta.

I have for a long time.

Ezért volt nehéz elbúcsúzni" - mondta végül Áron, miközben a szemébe nézett.

That's why it's been hard to say goodbye," Áron finally said, looking into her eyes.

Eszter hallgatott egy pillanatig.

Eszter was silent for a moment.

Áron aggódott, de végül Eszter elmosolyodott, és finoman megfogta Áron kezét.

Áron worried, but eventually, Eszter smiled and gently took Áron's hand.

"Köszönöm, hogy elmondtad.

"Thank you for telling me.

Én is kedvellek téged.

I like you too.

Ez nagyon bátor dolog volt tőled" - mondta Eszter.

That was a very brave thing to do," Eszter said.

Ez a hirtelen válasz megnyugvás volt Áron számára.

This sudden response was a relief for Áron.

Minden aggodalma elillant.

All his worries faded away.

Eszter döntése a külföldön való élet volt, de ígérte, hogy kapcsolatban maradnak.

Eszter's decision was to live abroad, but she promised they would stay in touch.

Áron megtanulta, hogy az igazság elmondása felszabadító érzés.

Áron learned that telling the truth is a liberating feeling.

A nap már lemenőfélben volt, a város fényei lassan kigyúltak.

The sun was already setting, and the city lights slowly came on.

Áron és Eszter lassan sétáltak az Andrássy úton, élvezve az utolsó közös pillanatokat Budapesten.

Áron and Eszter walked slowly along Andrássy Avenue, enjoying their last moments together in Budapest.

A levelek még mindig kavarogtak, de Áron most már nyugodtabb lélekkel nézte a körülötte lévő világot.

The leaves were still swirling, but Áron now looked at the world around him with a calmer heart.

Tudta, hogy jól döntött, és hálás volt a bátorságáért.

He knew he had made the right decision and was grateful for his courage.