Az őszi napfény aranyosan sütött le a Margitszigetre.

The autumn sun shone golden on Margaret Island.

A fák levelei vibráló vörös és sárga színben pompáztak, mint egy színes takaró.

The leaves on the trees displayed vibrant reds and yellows, like a colorful blanket.

Bence, Dóra és Tekla a fűben ültek, körülöttük a piknik kosár tele finomságokkal.

Bence, Dóra, and Tekla sat on the grass, surrounded by a picnic basket filled with treats.

A háttérben madarak csiripeltek, és a Duna lágyan hullámzott.

In the background, birds chirped, and the Danube rippled softly.

Bence kameráját nézte, ujjaival óvatosan érintve az objektívet.

Bence was looking at his camera, carefully touching the lens with his fingers.

Szerette volna megörökíteni a tökéletes képet, de gondolatai messze kalandoztak.

He wanted to capture the perfect picture, but his thoughts wandered far away.

Egy új álláslehetőséget kapott külföldön, de nem tudta eldönteni, hogy elfogadja-e.

He had received a new job offer abroad, but he couldn't decide whether to accept it.

Dóra vidáman nevetett, próbálta megörökíteni a nap minden pillanatát telefonjával.

Dóra laughed joyfully, trying to capture every moment of the day with her phone.

Bence oldalra pillantott, és tekintetük találkozott.

Bence glanced sideways, and their eyes met.

Valami különleges volt Dóra mosolyában, de Bence mégsem tudott teljesen ráhangolódni.

There was something special about Dóra's smile, yet Bence couldn't fully tune in.

Tekla közben narancsot hámozott és csendesen figyelte barátait.

Meanwhile, Tekla was peeling an orange and quietly observing her friends.

Észrevette, hogy valami zavarja Bencét, de tudta, hogy magától fog beszélni róla, amikor készen áll.

She noticed that something was bothering Bence, but she knew he'd talk about it on his own when he was ready.

Ahogy telt az idő, a nap elérkezett a nyugvópontra.

As time passed, the sun reached its resting point.

Az arany fényben a fák levelei ragyogóan színesek voltak.

In the golden light, the tree leaves were brilliantly colorful.

Dóra és Tekla a Dunát nézték, míg Bence a tökéletes pillanatra várt, hogy elkészítse a kívánt fotót.

Dóra and Tekla watched the Danube while Bence waited for the perfect moment to take the desired photo.

Hirtelen Dóra óvatosan kérdezte: "Bence, mi bánt?

Suddenly, Dóra asked cautiously, "Bence, what's bothering you?

Látszik, hogy aggaszt valami.

It's clear something's on your mind."

" Őszinte tekintettel nézett Bencére, aki mélyet sóhajtott, majd válaszolt.

She looked at Bence with a sincere gaze, and he sighed deeply before responding.

"Álláslehetőséget kaptam, de távol Magyarországtól," mondta Bence halkan.

"I received a job offer, but it's far from Hungary," Bence said softly.

"Nem tudom, mit tegyek.

"I don't know what to do."

"Dóra szíve összeszorult, de bátorítóan mosolygott.

Dóra's heart tightened, but she smiled encouragingly.

"Bármi legyen is, mi melletted állunk.

"Whatever happens, we're here for you."

"Ebben a pillanatban Bence megnyomta a kamera gombját, és a naplemente fényében készült kép meseszépen sikerült, a barátságuk minden boldogságával és melegségével.

In that moment, Bence pressed the camera button, and the picture taken in the sunset light turned out beautifully, capturing all the happiness and warmth of their friendship.

"Bence, bárcsak tudnád, milyen fontos vagy itt," mondta Tekla.

"Bence, I wish you knew how important you are here," Tekla said.

"A közelség soha nem pótolható.

"Proximity can never be replaced."

"Bence elgondolkodott, majd lassan bólintott.

Bence thought for a moment, then slowly nodded.

"Azt hiszem, igazad van," mondta mosolyogva.

"I think you're right," he said with a smile.

"Úgy döntöttem, maradok.

"I've decided to stay.

Az igazi boldogság itt van a barátságban és az itt töltött időben.

True happiness lies here in friendship and the time spent together."

"Ahogy az este leszállt, a három barát közösen álmodozott a jövőről a Margitsziget füvében fekve, tudva, hogy a barátságuk mindennél többet ér.

As evening fell, the three friends lay dreaming about the future in the grass of Margaret Island, knowing that their friendship was worth more than anything else.