A hulló őszi levelek úgy táncoltak a budapesti Széchenyi Fürdő körül, mintha egy láthatatlan karmester irányítaná őket.

The falling autumn leaves danced around the Széchenyi Baths in Budapest as if directed by an invisible conductor.

A párás meleg levegő összekeveredett az őszi szellővel, miközben Áron megállt a fürdőbejárat előtt.

The steamy warm air mingled with the autumn breeze as Áron stopped in front of the bath's entrance.

Tétovázott egy pillanatra, de aztán mély levegőt vett, és bement.

He hesitated for a moment but then took a deep breath and went in.

Ma volt a Szent Mihály-nap, és nem szándékozott kihagyni ezt a családi találkozót, még akkor sem, ha tele volt kételyekkel és félelemmel.

Today was Saint Michael's Day, and he did not intend to miss this family gathering, even if he was full of doubts and fears.

Kata már ott ült az egyik meleg medencében, mosolygott, amikor meglátta Áront.

Kata was already sitting in one of the warm pools and smiled when she saw Áron.

Vidám és barátságos lénye azonnal enyhített Áron szorongásán.

Her cheerful and friendly demeanor immediately eased Áron's anxiety.

Márton érkezett utoljára, kissé komor arccal, de Kata nyugodtan biztosította, hogy minden rendben lesz.

Márton arrived last, with a somewhat somber expression, but Kata calmly reassured them that everything would be alright.

"Nincs miért aggódnod, Áron," mondta Kata.

"There's no need to worry, Áron," said Kata.

"Ez egy új kezdet mindannyiunknak.

"This is a new beginning for all of us."

"Áron bólintott, bár még mindig érezte a múló idő súlyát a vállán.

Áron nodded, although he still felt the weight of passing time on his shoulders.

Márton jelezte, hogy induljanak befelé, és mindhárom testvér lassan belemerült a meleg vízbe.

Márton signaled that they should move inside, and the three siblings slowly submerged themselves in the warm water.

A gőz körbeölelte őket, ahogy letelepedtek egy csendes sarokban.

The steam enveloped them as they settled in a quiet corner.

Ahogy a víz lágyan ringatta őket, Áron érezte, hogy az érzései felszínre törnek.

As the water gently rocked them, Áron felt his emotions surfacing.

Melegség járta át a testét, de a szívében még mindig hideg volt.

Warmth spread through his body, but his heart was still cold.

Végül, a csendet megtörve, Áron szólalt meg.

Finally, breaking the silence, Áron spoke.

"Nehezen viselem a változásokat," vallotta be halkan.

"I struggle with changes," he admitted quietly.

"A válás jóval több, mint amire készültem.

"The divorce is much more than I was prepared for."

"Márton azonnal odakapta a fejét.

Márton immediately turned his head.

Szemét összehúzta, mintha Áron minden szavát mérlegelné.

He squinted, as if weighing every word Áron said.

Kata azonban odafordult hozzá, és biztatóan megszorította a kezét.

However, Kata turned to him and squeezed his hand reassuringly.

„Mi itt vagyunk neked, Áron,” mondta Kata.

"We are here for you, Áron," said Kata.

"Mindig is itt leszünk.

"We always will be."

"Az érzelmek hulláma egyszerre meglepte és megnyugtatta Áront.

The wave of emotions both surprised and comforted Áron.

A szóáradat hirtelen tört fel belőle, és elmesélte mindazt, amit eddig magába fojtott.

A flood of words suddenly erupted from him as he shared everything he had kept inside.

A jövőtől való félelmeit, az egyedüllétet és a kétségeket.

His fears of the future, loneliness, and doubts.

Márton lassan felengedett, és bár nehezen találta a szavakat, csatlakozott a beszélgetéshez.

Márton slowly relaxed, and although he struggled to find the words, he joined the conversation.

"Nem mindig tudtam, hogyan segítsek," mondta Márton, "de fontos vagy nekünk.

"I haven't always known how to help," said Márton, "but you are important to us."

"A szavak, bár lassan, de őszintén jöttek.

The words came slowly but sincerely.

Egymásra néztek a testvérek, és érezték, hogy valami új köt össze őket.

The siblings looked at each other and felt something new binding them.

Az érzelmi terhek a levegőbe szálltak, és csak a víz melege maradt.

The emotional burdens floated away, leaving only the warmth of the water.

Ahogy kiléptek a medencéből, a levegő csipős hűvössége szinte felüdítően hatott.

As they stepped out of the pool, the crisp chill of the air felt almost refreshing.

Szent Mihály-nap sárguló fényében Kata mosolygott, és egy új tervet javasolt.

In the yellowing light of Saint Michael's Day, Kata smiled and suggested a new plan.

„Miért ne találkoznánk gyakrabban?

"Why don't we meet more often?"

” kérdezte csillogó szemmel.

she asked with sparkling eyes.

„Számos ilyen napunk lehet, ha akarjuk.

"We can have many such days if we want."

”Márton bólintott, majd Áron is csatlakozott.

Márton nodded, and then Áron joined in.

Megértették, hogy az ősz nemcsak a természet botránya, hanem a megújulásé is.

They understood that autumn is not only nature's turmoil but also a time of renewal.

Ahogyan a nap lebukott a városi háztetők mögött, a három testvér új fogadalmakkal és megerősödött kötelékekkel tért haza.

As the sun dipped behind the city rooftops, the three siblings went home with new pledges and strengthened bonds.