A nyári nap reggelén István megérkezett az irodába, ahogyan mindig.

On the morning of a summer day, István arrived at the office, as he always did.

Precíz volt és minden részletet szeretett irányítása alatt tartani.

He was precise and liked to keep every detail under his control.

Irodai vezetőként célja volt, hogy rendet tartson.

As the office manager, his goal was to maintain order.

Az épületben pattogó fények világították meg az átlátszó üvegfalakat.

The building's flickering lights illuminated the transparent glass walls.

A modern irodai székek és asztalok alatt kávéfoltok és papírok tükröződtek a földön a nemrég befejezett felújítás miatt.

Under the modern office chairs and desks, coffee stains and papers were reflected on the floor due to the recently completed renovation.

Ma különösen fontos nap volt.

Today was an especially important day.

Délutánra éves igazgatótanácsi ülést terveztek.

An annual board meeting was planned for the afternoon.

De ahogy István belépett a tárgyalóterembe, megfagyott benne a vér.

But as István stepped into the meeting room, his blood ran cold.

Az értékes festmény, amit bármilyen áron meg akart őrizni, eltűnt a falról.

The valuable painting he wanted to preserve at any cost had disappeared from the wall.

Sürgősen kellett cselekednie.

He needed to act quickly.

Jolán, az irodai körülmények között ismert furcsa, de figyelmes munkatársa, épp akkor lépett be az ajtón.

Jolán, his somewhat eccentric but attentive coworker known in the office environment, happened to enter the door at that moment.

István rögtön megszólította.

István immediately addressed her.

"Jolán, tudod, mi történt a festménnyel?

"Jolán, do you know what happened to the painting?"

" kérdezte.

he asked.

"Talán a felújítók vették le," találgatta Jolán.

"Maybe the renovators took it down," Jolán speculated.

"Sok minden más helyre került az irodában.

"A lot of things were relocated in the office."

"István tervezett, hogy a maradék személyzet meghallgatásával próbálja meg visszanyomozni a festményt.

István planned to try and trace back the painting by questioning the remaining staff.

Tökéletes abban, hogy kérdéseket tegyen fel, de most szüksége volt valakire, aki többet lát a szokásosnál.

He was perfect at asking questions, but now he needed someone who sees more than the usual.

Ezért úgy döntött, hogy Jolánra támaszkodik.

That's why he decided to rely on Jolán.

A nap során István és Jolán az iroda minden sarkát átvizsgálta.

Throughout the day, István and Jolán inspected every corner of the office.

Jolán éles szemét használva türelmesen figyelte az apró dolgokat, amiket mások figyelmen kívül hagytak.

Using her sharp eye, Jolán patiently noticed the small things others overlooked.

Először a raktárhelyiséget keresték fel.

Their first stop was the storage room.

Egy szekrény mögött, félhomályos sarokban, Jolán rábukkant pár festékkefére és egy rongyra.

Behind a cabinet, in a dimly lit corner, Jolán discovered some paintbrushes and a rag.

"Ez érdekes," mondta.

"This is interesting," she said.

"Ezek a tárgyak a takarítókat is igazolják.

"These items also implicate the cleaners."

"Kérdezősködtek a rendelkezésre álló személyzet körében.

They questioned the available staff.

Végül kiderült, hogy egyik kollégájuk, aki a nyári szabadság előtt még részt vett a felújításban, tévedésből úgy hitte, a festményt is tisztítani kell a felújítás részeként.

Finally, it turned out that one of their colleagues, who had been involved in the renovation before taking summer vacation, mistakenly believed the painting also needed cleaning as part of the renovation.

Délutánra a festmény visszakerült a helyére, éppen időben az ülés előtt.

By the afternoon, the painting was back in its place, just in time for the meeting.

István megkönnyebbülten sóhajtott, ugyanakkor észrevette, milyen hasznos volt Jolán egyedi látásmódja.

István sighed with relief, and at the same time, he realized how useful Jolán's unique perspective was.

"Többet kellene hallgatnom rád," vallotta be.

"I should listen to you more," he admitted.

A nap végére István sokkal nyitottabbá vált a nem szokványos megoldásokra.

By the end of the day, István became much more open to unconventional solutions.

Bár továbbra is rendszerezett szeretett lenni, most már tudta, hogy a disciplinákon túl is van helye a különc ötleteknek.

Although he still loved being organized, he now knew that there's room for quirky ideas beyond disciplines.