A kávézó ablakán túl aranyszínű levelek hullottak.

Beyond the window of the kávézó, golden leaves were falling.

Az asztalok közötti tér tele volt a beszélgetések kellemes zsongásával.

The space between the tables was filled with the pleasant hum of conversations.

Zoltán az egyik sarokban ült, egy csésze gőzölgő kávét szorongatva.

Zoltán sat in one corner, clutching a steaming cup of kávé.

Elveszett a saját gondolataiban, miközben az iskola éves tehetségkutató műsorára gondolt.

He was lost in his own thoughts, thinking about the school's annual talent show.

Ákos berobbant a kávézóba, mint egy vihar.

Ákos burst into the kávézó like a storm.

"Zoltán!

"Zoltán!

Holnap a meghallgatás!

The audition is tomorrow!

Készültél már?

Have you prepared?"

" kérdezte hangos lelkesedéssel, miközben lehuppant Zoltán mellé.

he asked with loud enthusiasm, plopping down next to Zoltán.

Zoltán bólintott, de a mozdulata tétova volt.

Zoltán nodded, but his movement was hesitant.

Mindig is nehezen kezelte Ákos határozott várakozásait.

He had always struggled with Ákos's firm expectations.

A tökéletesség, amit barátja elvárt tőle, most különösen nyomasztotta.

The perfection his friend expected from him was especially overwhelming now.

Ekkor belépett Lili, akinek vidám jelenléte megvilágította a helyiséget.

At that moment, Lili entered, her cheerful presence lighting up the room.

"Szia, Zoltán!

"Hi, Zoltán!

Hallottam, hogy jelentkeztél a tehetségkutatóra.

I heard you signed up for the talent show.

Szurkolok ám neked!

I'm cheering for you!"

" Lili mosolya őszinte volt, és Zoltán érezte, hogy ez segíthet legyőzni a félelmeit.

Lili's smile was sincere, and Zoltán felt that it might help him overcome his fears.

Másnap a színpad mögött Zoltán remegett, akár a nyárfalevél.

The next day, backstage, Zoltán was trembling like a poplar leaf.

Már csak pár perc, és elő kell lépnie.

Just a few more minutes, and he would have to step forward.

Lili hirtelen ott termett mellette.

Suddenly, Lili appeared beside him.

"Zoltán, csak engedd, hogy a zene vezessen.

"Zoltán, just let the music lead you.

Hiszek benned," mondta Lili nyugodt hangon.

I believe in you," Lili said in a calm voice.

Amikor a neve elhangzott, Zoltán mély levegőt vett, és a szívverése szinte ütemre verte a zongorája ritmusával.

When his name was called, Zoltán took a deep breath, and his heartbeat seemed to match the rhythm of his piano.

Kilépett a színpadra, és leült a zongorához.

He stepped onto the stage and sat at the piano.

Az ujjai a billentyűkön táncoltak, és a dallam, amit eljátszott, olyan szépen zengett, hogy a közönség csendben figyelt.

His fingers danced on the keys, and the melody he played resonated so beautifully that the audience watched in silence.

A darab végére Zoltán szíve megnyugodott.

By the end of the piece, Zoltán's heart had calmed down.

A közönség tapsvihara betöltötte a termet.

The thunderous applause filled the room.

Bár nem nyerte el a főszámot, az iskolai tehetségkutató szervezői felajánlottak neki egy lehetőséget, hogy Lili énekével együtt fellépjen.

Although he didn't win the main act, the school talent show's organizers offered him a chance to perform with Lili's singing.

Ekkora lehetőséget nem engedhetett meg magának elszalasztani.

He couldn't let such an opportunity slip away.

Valami új ébredt benne, valami erősebb, és a félelmei lassan elhalványultak.

Something new awoke in him, something stronger, and his fears slowly faded.

A kávézó majdnem ugyanolyan volt, amikor legközelebb visszatért, de Zoltán már nem ugyanaz az ember volt.

The kávézó was almost the same when he returned next time, but Zoltán was no longer the same person.

Most nyitottabb volt, magabiztosabb.

He was more open, more confident.

Ákos elismerően biccentett, míg Lili büszkén mosolygott.

Ákos nodded appreciatively, while Lili smiled proudly.

Zoltán rádöbbent, hogy a zene nemcsak őt, de azok szívét is megérinti, akik hallgatták őt.

Zoltán realized that music touched not only him but also the hearts of those who listened to him.

A barátság és a zene együttes ereje elég volt ahhoz, hogy legyőzze bármilyen akadályt.

The combined power of friendship and music was enough to overcome any obstacle.