A hideg téli szél süvített a Duna fölött, de a Parlament épületének belsejében forróság és pezsgés uralkodott.

The cold winter wind howled above the Duna, but inside the Parlament building, warmth and excitement prevailed.

A turisták izgatottan fényképeztek a hatalmas festmények és aranyozott díszítések előtt.

Tourists excitedly took photos in front of the massive paintings and gilded decorations.

Eszter, akinek minden porcikája szerette a történelmet, a csoport élén állt, egyenesen a díszes lépcsők felé terelve őket.

Eszter, whose every fiber loved history, stood at the head of the group, guiding them straight towards the ornate stairs.

„Jó napot mindenkinek!

"Good day, everyone!"

” kezdte lelkesedéssel, bár belül a mellkasa szorított.

she began with enthusiasm, although inside her chest felt tight.

„Ez a Parlament, hazánk büszkesége.

"This is the Parlament, the pride of our nation."

”Ahogy mesélt a Házszabályok terméről és a Nagyterem gyönyörű freskóiról, a hallgatók áhítattal figyelték.

As she spoke about the House of Rules and the beautiful frescoes in the Great Hall, the listeners watched in awe.

De amint továbbhaladtak a hosszú, márványfolyosón, az elméje elkezdett homályosodni.

But as they moved along the long, marble corridor, her mind began to blur.

A szívverése gyorsult, és egy pillanat alatt úgy érezte, mintha minden szempár ítélkezne felette.

Her heartbeat quickened, and in an instant, she felt as if every pair of eyes was judging her.

„Eszter, jól vagy?

"Eszter, are you okay?"

” kérdezte Bálint halkan, ahogy mellé lépett.

asked Bálint softly as he stepped beside her.

Eszter reszkető kézzel végighúzta haját.

Eszter ran a trembling hand through her hair.

„Én… azt hiszem… csak egy pillanat.

"I...

” próbálta mondani nyugodtan, de mindent elborított a pánik érzése.

I think... just a moment..." she tried to say calmly, but the feeling of panic overwhelmed everything.

Bálint óvatosan megérintette a vállát.

Bálint gently touched her shoulder.

„Ne aggódj, itt vagyok.

"Don't worry, I'm here.

Ha szeretnéd, segítek.

If you'd like, I can help."

”Eszter elpirult a felismerés súlya alatt, de a szorongásán uralkodnia kellett.

Eszter blushed under the weight of realization, but she needed to control her anxiety.

Mély levegőt vett, és Bálint szemébe nézve bólintott.

She took a deep breath and, looking into Bálint's eyes, nodded.

Bálint átvette a szót, átkarolta a helyzetet, és magabiztosan, mégis gyengéden folytatta a túrát.

Bálint took over speaking, embracing the situation and continued the tour confidently, yet gently.

Ahogy Bálint mesélt az épület építésének titkairól, Eszter lassan megnyugodott.

As Bálint spoke about the secrets of the building's construction, Eszter slowly calmed down.

A csoport újra csodálattal figyelte, ahogy végigvezette őket a Nagyteremen.

The group once again watched in admiration as he guided them through the Great Hall.

Bálint biztató mosolya tökéletesen megnyugtató volt.

Bálint's encouraging smile was perfectly reassuring.

Amikor a túra véget ért, és a turisták elégedetten távoztak, Eszter mély hálával fordult Bálinthoz.

When the tour ended and the tourists left satisfied, Eszter turned to Bálint with deep gratitude.

„Köszönöm,” mondta halk hangon.

"Thank you," she said in a soft voice.

„Örömmel segítettem,” válaszolt Bálint.

"Glad to help," Bálint replied.

„Mindig számíthatsz rám.

"You can always count on me."

”Eszter bólintott, és látta, hogy Bálint nem csak egy kolléga, hanem egy igazi barát is lehet.

Eszter nodded, realizing that Bálint was not just a colleague, but could be a true friend.

Most már nem volt kérdés, hogy jövőben is mer segítséget kérni.

Now, there was no question that she would dare to ask for help in the future.

A Parlament folyosói továbbra is zsongtak az új látogatóktól, de Eszter egész más fényben látta az épületet.

The corridors of the Parlament continued buzzing with new visitors, but Eszter saw the building in a completely different light.

Az, hogy képes volt segítséget kérni, olyan új erőt adott neki, ami példát mutathatott másoknak is.

The fact that she was able to ask for help gave her a new strength that could set an example for others as well.

A tél hidege nem törte meg a kedvét – inkább új tavasz közeledtét jelezte a szívében.

The winter cold did not dampen her spirits—instead, it signaled the approach of a new spring in her heart.